2016. február 28., vasárnap

2. rész Tábor előtti napok

Reggel fáradtan és nyűgösen keltem csak kellet volna az a +fél óra. De megnyugtatott "már csak 4 hétfő lesz ebben a suliban és persze ebben a tanévben is. Az pedig életem legjobb mégis legrosszabb hetei lesznek. Szerencsére az osztály "kirándulás", ami inkább tábor lesz mert 3 éjszakás, azon még itt leszek."
Több sorra nem volt időm mert öltöznöm kellet. Egy farmer térdnadrágot vettem fel virág mintás rövid ujjúval.
Megfogtam a táskám és kiraktam az előtérbe a szandálom mellé. Egy virslit dobtam a mikróba közbe elő vettem egy hot-dog kiflit a fagyóból és ketté vágtam. Jelzett a mikró így kivettem a virslit és betettem egy 20 mp-re a kiflit. Elővettem egy zacsit meg egy szalvétát. Beletettem a virslit a kiflibe és becsomagoltam majd eltettem. Gyorsan felpattantam a vörös bicajomra és már suhantam is. A suliba gyorsan oda értem. Még volt egy kis időm becsengetésig így megkerestem Esztert az udvaron. Eszternek szokása, hogy csak 35-körül megy be a terembe az ellőtte lévő időt az udvaron tölti. Ott is volt a szokásos tölgyfák alatt. Mikor kicsik voltunk volt ott egy régi beton ping-pong asztal azon ültünk és beszélgettünk vagy ha többen voltunk akkor *szellemeset játszottunk.
(*kisebb gyerekek játsszák egy gyerek bemegy az asztal alá ő a szellem a többi gyerek sétálgat az asztal tetején a szellem pedig alatta mászkál megpróbálja megfogni valakinek a lábát akit megfogott az lesz a másik szellem és ez megy addig míg egy marad. A nyertes lesz a következő játék első szelleme.)
Emlékszem egyszer mikor és megfogták a lábát úgy megijedt, hogy majdnem leesett és összetörte magát ha vissza nem húzom. Akkor lettünk legjobb barátok azóta szinte elválaszthatatlanok vagyunk. Nem is tudom mi lesz velem nélküle. Elmélkedésemet Eszter zavarta meg.
-JÓ REGGELT!-üvölti a fülembe
-ÁÁÁH-sikoltottam-Ne csináld ezt többet!-fordultam felé- Nagyon megijedtem!
-Hahaha-fuldokolt a nevetéstől- Ha most látnád a fejed.
Nem vicces!-vágtam durcás fejet mire Eszter még jobban nevetett. Itt már én is rákezdtem. És röhögve mentünk be a terembe. A többiek persze most se értették min nevetünk, de már megszokták. Megbeszéltük, hogy felesleges búslakodni. Nevessünk és érezzük jól magunkat amíg lehet. Leültünk a helyünkre és már be is csengettek megkezdődött az 1. óra.
A suliban nem történt semmi érdekes ment a szokásos ökörködés a szünetekben így az iskola elég hamar véget ért.
Délután elmentünk biciklizni. Elég hosszúra sikerült, elmentünk Tapolcára. Ott boboztunk egy pár kört nagyon jó volt. Versenyeztünk ki ér le hamarabb vagy ki ér le kevesebb fékezéssel. Elmentünk enni egy vattacukrot de nem tudtunk megegyezni milyen legyen. Végül vegyesen kértünk egy epres vaníliásat. Sötétedés előtt pedig haza tekertünk. El is fáradtunk rendesen.
Azóta szinte minden nap csináltunk valamilyen programot, néha nem is csak ketten. Persze közeledve az utolsó hetekhez egyre több szabad időnk volt. Lassan véget értek az év végi dolgozatok és felelések. Már szinte senki se tanult. Igazándiból nem is lehetett már az osztállyal tanulni utolsó héten már a tanárok se próbálkoztak.
Nem rég beszéltem Kincsővel is. Ő nagyon boldog volt. Már el is kezdte tervezgetni, hogy hová menjünk, mit csináljunk. Volt ott minden plazázás, strandolás, biciklizés, kirándulás, sétálgatás minden. Igaz a várost még annyira nem ismerem. Egyedül azt a parkot ahová kicsiként lejártam játszani. Sok gyerekkel találkoztam akkor lehet, hogy fogok is találkozni néhánnyal. Kincsővel is ott találkoztunk először. Igaz ez nem volt olyan régen mint mikor Esztert ismertem meg, de ez is egy fontos és értékes barátság kezdete volt.
Elérkezett az utolsó hét is. A tanárok szerencsére már nem akartak tanítani, inkább beszélgettünk vagy filmet néztünk. Magyar órán volt, hogy Activitiztünk vagy tanárnő kitalált szavakat és azt kellett elmutogatni, körül írni. Legtöbben már nagyon vártuk a tábort, 4 nap szülők nélkül szinte teljesen szabadon. Nekünk még szerencsénk is van hisz osztályfőnökünk nem csak fiatal nagyon jó fej is. Már el is kezdte a programok leszervezését.
A tábor helyszínét csak az utolsó előtti héten tudtuk meg. Nem is akartuk elhinni, a Balatonra megyünk. Igaz én már voltam egy párszor ott, de mindig nagyon jó volt. Sohase lehetett unatkozni.
A hétvégén a lányokkal együtt mentünk el a plazába megvenni a még hiányzó dolgokat. Kitti Eszter és én először fürdőruhákat kerestünk magunknak. Először Kitti találta meg a neki valót. Egy kétrészes, egyszerű szabású, fekete-fehér zebra mintás bikinit választott.Volt hozzá egy szintén zebra mintás napszemüveg is így ő már meg is vette amire szüksége volt.
Nikol csak fürdőruhát akart venni, ő egy türkiz kéket választott aminek az alsó része franciás volt. A felsője meg top szerű. Eszter egy rózsaszín egyrészest vett magának amiből kint volt a háta elől pedig mélyen dekoltált volt.
Az én bikinim felsőm is topos mint a Nikolé, csak fehér és fodrok vannak rajta az alsó része pedig szoknyás fekete övvel. Bementünk egy drogériába is ott naptejet és vízálló szempilla spirált vettem mert a tavalyi nyaraláson elfogyott, azóta meg nem vettem újat. Mivel már 2 óra volt mire végeztünk elmentünk enni. Kitti és Nikol egy pizzán osztoztak míg én és Eszter inkább mekiztünk. Eszter sajtburger menüt kért kólával. Míg én csirke falatokat ettem krumplival. Ebéd után még nem volt kedvünk haza menni ezért beültünk a moziba egy csomó popkornal. A film jó volt így hamar vége lett. Felhőtlen délutánunk volt, de egyszer mindennek vége szakad és sajnos nem csak egy délutánnak...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése