Reggel osztályfőnök egy fedővel és egy fakanállal keltett fel minket, pontosabban azokat akik lent aludtak így mi egy kicsit halkabb ébresztésre keltünk, de így is hangos volt. Kitalálta a reggeli tornát így 20 perc múlva már felöltözve az udvaron kellett lennünk. Gyors fogmosás, fésülködés és öltözés után mentünk együtt az udvarra. Pontosabban a foci pályára. Nem csak mi voltunk ott. A pálya szélén észrevettem Andrist és osztályát. Állt mellette egy másik barna hajú sötétkék szemű fiú is vele beszélgetett. Ő is észrevett engem így odamentem hozzá.
-Sziasztok!
-Szia! Szeretném neked bemutatni a haveromat, Lilla ő itt Jake. A szülei félig amerikaiak.-válaszolta néma kérdésemre mikor meghallottam a külföldi nevet.
-Hali!-mosolygott kedvesen.-Örülök,hogy megismerhetlek.
-Én is. Hogy telt az út?
-Jól kicsit unalmasan-válaszolta Andris
-Unalmasan? Hisz be nem állt a szád.-kötekedett vele Jake.
-Ohh tényleg? És szabad megtudom miről beszéltél annyit?-kérdeztem huncutul.
-Öhm semmi érdekesről...-ekkor úgy elpirult, hogy azt hittem ott pisilem össze magam a röhögéstől de csak halkan kuncogtam rajta.-Ti is csütörtökig maradtok?-terelte gyorsan a témát.
-Igen.
-Az király.
-Tényleg még nem is kérdeztem ti hová valósiak vagytok?
-A Szegedi Zrínyi Ilona gimnáziumba járunk. (A hely és a szereplők kitaláltak)
-...HOGY MI?
-Öhm mi a gond?-kérdezték meglepődötten és ijesztően egyszerre
-Tudjátok nyáron Szegedre költözök a szüleimmel és abba az iskolába fogok járni.
-Wow! Tényleg?
-Igen. Nem ismertek véletlenül egy Virág Kincső nevű lányt?
-De történetesen az osztálytársunk, sőt valójában ő is itt van.-mutatott a hátam mögé ahol a többi a többi osztálytársa állt. A tömeg szélén észrevettem Kincsőt is.
-Megbocsátotok nekem?
-Persze menj csak.
Odaszaladtam Kincsőhöz és a hátára ugrottam mivel elég kicsi vagyok meg ő is magasabb lett az elmúlt években nem esett el, szerencsénkre.
-Lilla? Meglepi!-mosolygott rám boldogan- Bár szerintem most nekem volt nagy meglepetés. Szerencséd hogy jó az egyensúlyom és nem estünk hasra mind ketten.
-Nem lett volna nagy dolog én akkor is puhára érkeztem volna.
-Haha rám mi?
-Nem a nénikémre! Persze, hogy rád.-nevettem boldogan
-De azért ugye örülsz nekem? Így a táborban legalább lesz lehetőséged megismerni az új osztálytársaidat!
-Osztálytárs? Egy osztályban leszünk?
-Ja még nem említettem neked hogy, bioszos és kémiás osztályba járok?
-Nem ez a részlet kimaradt.
-Hupszi.
-Ne hupszizz itt nekem.-akadtam ki egy kicsit(nagyon)
-Jó ne haragudj!
-Bocsánat kérés elfogadva. Most pedig gyere egy kicsit félre és mesélj nekem Andrisról!
-Bejön neked? Bár nem csodálkozok a fél suli bele van esve.
-Ühüm, de most már bökj ki róla valami értelmeset is.
-Azonnal. Akkor a rendes neve Nagy András.17 éves mert egy évvel tovább maradt oviban. Legjobb barátja az az idióta mellette Jake ő amúgy általánosban 5.-ben költözött ide és akkoriban is Andris tudott a legjobban angolul így ők hamar összebarátkoztak. Mint kitalálhattad Andris nem egy hülye gyerek főleg nyelvből és reál tantárgyakból jó de nincs gondja a humánnal se, a tesiről meg ne is beszéljünk. Majd meglátod a parton.- erre mindketten elmosolyodtunk majd folytatta tovább-. Mindenből 4-5-ös. Amúgy tőlem 2 tőletek pedig 1 utcányira se lakik. Más szóval egy utcában fogtok lakni.
-Hmm az szuper lesz. Még valami infó?
-Biztosan van de szerintem neked kéne inkább megismerni.
-Igazad van. Nekem viszont most mennem kell a többiekhez. Megjött a tanár. Szia.
-Szia!
Elnéztem Andrisék felé is akik pont engem figyeltek így nekik is intettem majd visszamentem a többiekhez.
-Erre fordulatra se vártam.
-Hát még mi.-értetek velem egyet a lányok aki úgy tűnik minden szavunkat hallották- De azért velünk is leszel a tábor ideje alatt ugye, nem csak velük?
-Ez csak természetes veletek jöttem ide.
-Gyerekek kezdjünk egy kis bemelegítő futással- mi erre fájdalmas arcot vágtunk- Mondjuk a Balaton partján?
Erre egy kicsit nagyobb kedvünk lett és mindenki lesétált a partra. ott láttuk hogy a vízbe rakott kék lépcsők kb 100 méterre lehetnek egymástól így a 2. lépcsőig kell elfutnunk majd megfordulni és vissza jönni a rajthoz. Pár perc alatt le is futottuk majd tornáztunk kicsit, végül levezetésnek visszakocogtunk a házunkhoz. A szobába mindenki ivott egy kortyot majd elmentünk az étterembe reggelizni. Svédasztalos volt így mindenki azt evett amit szeretett volna mert volt ott minden. Rántotta, tükörtojás, virsli, kolbász, sajtok, felvágottak, zöldségek, tejbegríz, és amerikai palacsinták is. Én az utolsónak megnevezett étellel tértem vissza az asztalunkhoz egy bögre forrócsokival. Evés után szabad foglalkozás volt. A fiúk elmentek focizni. A lányok nagy része pedig kiült napozni, Kitti és Nikol pingpongozni, Kinga pedig az egyik fa alatt olvasott. Mi Eszterrel elmentünk sétálni, igazából indokkal, meg akartuk keresni Kincsőt. Mert reggel elfelejtettem őket bemutatni egymásnak. Eszti meg már nagyon meg akarta ismerni a leendő legjobb barátnőmet. Hisz ő se ringatta magát álomvilágba. Tudta, hogy amint elköltözünk nem lehetünk már bff-ek csak simán barátok. Éppen az egyik ház sarkán kanyarodtunk be mikor neki mentem valakinek.
