Reggel osztályfőnök egy fedővel és egy fakanállal keltett fel minket, pontosabban azokat akik lent aludtak így mi egy kicsit halkabb ébresztésre keltünk, de így is hangos volt. Kitalálta a reggeli tornát így 20 perc múlva már felöltözve az udvaron kellett lennünk. Gyors fogmosás, fésülködés és öltözés után mentünk együtt az udvarra. Pontosabban a foci pályára. Nem csak mi voltunk ott. A pálya szélén észrevettem Andrist és osztályát. Állt mellette egy másik barna hajú sötétkék szemű fiú is vele beszélgetett. Ő is észrevett engem így odamentem hozzá.
-Sziasztok!
-Szia! Szeretném neked bemutatni a haveromat, Lilla ő itt Jake. A szülei félig amerikaiak.-válaszolta néma kérdésemre mikor meghallottam a külföldi nevet.
-Hali!-mosolygott kedvesen.-Örülök,hogy megismerhetlek.
-Én is. Hogy telt az út?
-Jól kicsit unalmasan-válaszolta Andris
-Unalmasan? Hisz be nem állt a szád.-kötekedett vele Jake.
-Ohh tényleg? És szabad megtudom miről beszéltél annyit?-kérdeztem huncutul.
-Öhm semmi érdekesről...-ekkor úgy elpirult, hogy azt hittem ott pisilem össze magam a röhögéstől de csak halkan kuncogtam rajta.-Ti is csütörtökig maradtok?-terelte gyorsan a témát.
-Igen.
-Az király.
-Tényleg még nem is kérdeztem ti hová valósiak vagytok?
-A Szegedi Zrínyi Ilona gimnáziumba járunk. (A hely és a szereplők kitaláltak)
-...HOGY MI?
-Öhm mi a gond?-kérdezték meglepődötten és ijesztően egyszerre
-Tudjátok nyáron Szegedre költözök a szüleimmel és abba az iskolába fogok járni.
-Wow! Tényleg?
-Igen. Nem ismertek véletlenül egy Virág Kincső nevű lányt?
-De történetesen az osztálytársunk, sőt valójában ő is itt van.-mutatott a hátam mögé ahol a többi a többi osztálytársa állt. A tömeg szélén észrevettem Kincsőt is.
-Megbocsátotok nekem?
-Persze menj csak.
Odaszaladtam Kincsőhöz és a hátára ugrottam mivel elég kicsi vagyok meg ő is magasabb lett az elmúlt években nem esett el, szerencsénkre.
-Lilla? Meglepi!-mosolygott rám boldogan- Bár szerintem most nekem volt nagy meglepetés. Szerencséd hogy jó az egyensúlyom és nem estünk hasra mind ketten.
-Nem lett volna nagy dolog én akkor is puhára érkeztem volna.
-Haha rám mi?
-Nem a nénikémre! Persze, hogy rád.-nevettem boldogan
-De azért ugye örülsz nekem? Így a táborban legalább lesz lehetőséged megismerni az új osztálytársaidat!
-Osztálytárs? Egy osztályban leszünk?
-Ja még nem említettem neked hogy, bioszos és kémiás osztályba járok?
-Nem ez a részlet kimaradt.
-Hupszi.
-Ne hupszizz itt nekem.-akadtam ki egy kicsit(nagyon)
-Jó ne haragudj!
-Bocsánat kérés elfogadva. Most pedig gyere egy kicsit félre és mesélj nekem Andrisról!
-Bejön neked? Bár nem csodálkozok a fél suli bele van esve.
-Ühüm, de most már bökj ki róla valami értelmeset is.
-Azonnal. Akkor a rendes neve Nagy András.17 éves mert egy évvel tovább maradt oviban. Legjobb barátja az az idióta mellette Jake ő amúgy általánosban 5.-ben költözött ide és akkoriban is Andris tudott a legjobban angolul így ők hamar összebarátkoztak. Mint kitalálhattad Andris nem egy hülye gyerek főleg nyelvből és reál tantárgyakból jó de nincs gondja a humánnal se, a tesiről meg ne is beszéljünk. Majd meglátod a parton.- erre mindketten elmosolyodtunk majd folytatta tovább-. Mindenből 4-5-ös. Amúgy tőlem 2 tőletek pedig 1 utcányira se lakik. Más szóval egy utcában fogtok lakni.
-Hmm az szuper lesz. Még valami infó?
-Biztosan van de szerintem neked kéne inkább megismerni.
-Igazad van. Nekem viszont most mennem kell a többiekhez. Megjött a tanár. Szia.
-Szia!
Elnéztem Andrisék felé is akik pont engem figyeltek így nekik is intettem majd visszamentem a többiekhez.
-Erre fordulatra se vártam.
-Hát még mi.-értetek velem egyet a lányok aki úgy tűnik minden szavunkat hallották- De azért velünk is leszel a tábor ideje alatt ugye, nem csak velük?
-Ez csak természetes veletek jöttem ide.
-Gyerekek kezdjünk egy kis bemelegítő futással- mi erre fájdalmas arcot vágtunk- Mondjuk a Balaton partján?
Erre egy kicsit nagyobb kedvünk lett és mindenki lesétált a partra. ott láttuk hogy a vízbe rakott kék lépcsők kb 100 méterre lehetnek egymástól így a 2. lépcsőig kell elfutnunk majd megfordulni és vissza jönni a rajthoz. Pár perc alatt le is futottuk majd tornáztunk kicsit, végül levezetésnek visszakocogtunk a házunkhoz. A szobába mindenki ivott egy kortyot majd elmentünk az étterembe reggelizni. Svédasztalos volt így mindenki azt evett amit szeretett volna mert volt ott minden. Rántotta, tükörtojás, virsli, kolbász, sajtok, felvágottak, zöldségek, tejbegríz, és amerikai palacsinták is. Én az utolsónak megnevezett étellel tértem vissza az asztalunkhoz egy bögre forrócsokival. Evés után szabad foglalkozás volt. A fiúk elmentek focizni. A lányok nagy része pedig kiült napozni, Kitti és Nikol pingpongozni, Kinga pedig az egyik fa alatt olvasott. Mi Eszterrel elmentünk sétálni, igazából indokkal, meg akartuk keresni Kincsőt. Mert reggel elfelejtettem őket bemutatni egymásnak. Eszti meg már nagyon meg akarta ismerni a leendő legjobb barátnőmet. Hisz ő se ringatta magát álomvilágba. Tudta, hogy amint elköltözünk nem lehetünk már bff-ek csak simán barátok. Éppen az egyik ház sarkán kanyarodtunk be mikor neki mentem valakinek.
2016. július 22., péntek
2016. április 8., péntek
3. rész Tábor és kalamajka
Elérkezett a tábor napja is. Tegnap mindent cuccot bepakoltam a bőröndömbe így indulásra kész voltam reggel még egy utolsó ellenőrzés és kész is.
-Fürdőruha megvan?-kérdezte anya
-Igen beraktam.
-Zoknik? Pizsama? Törölköző? Tusfürdő, sampon?
-Anya! Nem vagyok már 5 éves. Megvan már minden.
-Tudom, csak olyan hamar felnőttél, már kész nő vagy.
-Jól van. Most viszont indulnunk kellene az állomásra vagy elkésünk.
-Rendben rendben, egy perc és mehetünk.
Utoljára körbe néztem a szobámban majd bezártam az ajtót és beszálltam a kocsiba. A vonathoz menet nem történt semmi érdekes csak hallgattuk a rádiót csendesen. A pályaudvaron megkerestük az osztályom, több szülő is ott volt. Anya odament az osztályfőnökömhöz míg én Eszterhez és a többi lányhoz siettem.
-Sziasztok! -köszöntem nekik.
-Szioo mizujs?- kérdezte Eszter.
-Semmi különös kicsit izgulok. Remélem jól fog elsülni ez a hét.
-Ne aggódj annyit királyul fogunk szórakozni. Biztos lesz egy csomó jó pasi is- Mondta ábrándozva Kitti.
-Juj tényleg?-csillant fel a szeme Nikolnak is. Persze ezek ketten csak a pasikra tudnak gondolni. Nekem bezzeg még fiú barátom se volt, csak gyerekként mikor még nem számított ki lány ki fiú.
A vonat megérkezett. Gyorsan elbúcsúztam anyától majd felszálltunk gyorsan. A csomagot éppen, hogy felraktuk a vonat már ki is gurult. Az út elég lassan telt volt aki csak zenét hallgatott. Volt aki olvasott vagy épp egyszerre a kettőt. A fiúk egymás mellet két 4 személyes ülésen beszélgettek, ordítoztak, hülyéskedtek. Mi a lányokkal ugyan ilyen felállásban beszélgettünk, nosztalgiáztunk. Ez az év is olyan hamar elment. Visszagondolva mintha csak tegnap lett volna szeptember 1.-e pedig már 9 hónap is eltelt. Év közben pedig úgy tűnt mintha sohase lenne vége a tanításnak. De véget ért, itt vagyunk a nyári szünet első hétfőjén. Megérkeztünk Pestre a Keleti pályaudvarra ahol a vonat egy fél órát még áll mielőtt tovább indul az úti célunk Siófok felé. Eszter és én leszálltunk egy kicsit sétálni egy kört, meg keresni egy kutat megtölteni a kulacsunkat ami mind kettőnknek kiürült. Oda felé úgy elmerültünk a beszélgetésben, hogy én szerencsétlen bele ütköztem valakibe és a földre estem. És ha még nem lenne elég, hogy én seggre ültem megpróbáltam valahogy meg kapaszkodni belé így ő is esett velem pontosabban rám.
-Jaj bocsánat nem figyeltem oda. Jól vagy?-kérdezte aggódva közben megpróbált feltápászkodni. Akkor láttam még meg csak úgy igazán. Atya úr isten ilyen jó pasit még életemben nem láttam és ezek a zöld szemek... Mint a frissen nyírt tavaszi fű, élénk mint az erdő.-ábrándoztam.
Óráknak tűnő percekig néztünk egymás szemébe. Persze egyszer mindennek vége lesz. Egy vonat sípolt egy kicsit messzebb és mindketten észrevettük magunkat. És mindketten fülig pirultunk a fejem szerintem jobban hasonlíthatott egy paradicsomra mint általában a majdnem hófehér bőrömre.
-Öhm sajnálom én voltam figyelmetlen.- Eközben Eszter elment megtölteni az üvegeket de jó, hogy nála voltak.
-Lilla indulnunk kell vagy lekéssük a vonatot azt pedig egyikünk se akarja!-szolt sürgetően Eszter.
-Jó megyek már! Még egyszer sajnálom. Remélem megbocsátasz.
-Semmi baj Lilla. Amúgy Andris vagyok. Hová tartotok amúgy?
-A Siófokra megyünk táborba. Hát te?
-Az osztályommal vagyok és mi is Siófokra megyünk.
-Az jó! Akkor még lehet találkozunk. Ti is ezzel utaztok?
-Igen miért ti is?
-Mi is!- ekkor sípolt a vonatunk, hogy indulni készül ezért indulnunk kellett.- Szia Andris! Még beszélünk.
-Rendben, sziasztok!
Eszterrel gyorsan felszálltunk a vonatra és elfoglaltuk a helyünket. Az út alatt Eszter egész végig Andrissal cukkolt, hogy bejövök neki meg tök cukik lennénk. Én inkább nem válaszoltam csak mosolyogtam és újra felidéztem azt a pillanatot mikor a szemembe nézett.
Mikor délután 4-kor megérkeztünk az állomásra onnan még sétálni kellet egy kicsit de egy fél óra alatt elértük a célt. A vonaton nem csak a mi osztályunk utazott ide. Még legalább 3 vagy 4 másik osztály is jött igaz ez nem számít soknak. A tábor ami nem is teljesen tábor volt inkább üdülő parknak mondanám nem a város közepén volt de legalább végig a part mellett húzódott. Összesen 20 faház volt a területén meg egy nagy épület ahol gondolom az ebédlő meg még egy pár szoba van. Van még egy röplabda és egy kisebb focipálya is. A fiúk nagy örömére.
A fiúk és mi lányok is külön faházat kaptunk. A házak amúgy elég nagyok voltak lenn volt 4 ágy, egy fürdőszoba,egy nagy beépített szekrény, egy TV még hűtőt is kaptunk. Volt még egy asztal is 6 székkel.
Fentre egy lépcső vezetett ahonnan két ajtó nyílt. Kicsit beljebb még egy fotelt is tettek egy lámpával.
Már most láttam ahogy Kinga oda kuckózza magát egy vastag könyvel meg egy pokróccal. Mindkét szobában 3 ágy volt meg egy nagyobbacska szekrény. Nikol Eszter és én egy szobában voltunk fent. Gyorsan le stopoltuk magunknak a Balatonra néző erkélyes szobát. Még az erkély is király volt, volt ott egy kis asztal 4 székkel meg 2 napozóágy is. Gyorsan kipakoltunk és átöltöztünk. Én egy barack színű kis nyári ruhát vettem fel a hajamat pedig oldalra befontam. Nikol egy farmer halásznadrágot vett pink feliratos pólóval. Eszter pedig nyakba akasztós fehér felsőt és egy sárga rövidnadrággal.
-A szobámban hozzam?-kérdezte
-Igen kérlek.-megvártuk míg lehozza majd tovább folytattam.- Nyugi a kártyáknak nincs nagy szerepük.-kivettem 4 ászt, 3 királyt és 6 egyéb számos lapot.- Akik ászt húznak ők a gyilkosok, akik királyt ők nyomozók a többiek polgárok. A gyilkosoknak az a feladatuk, hogy mindenkit megöljenek míg a nyomozóknak az, hogy elkapják a gyilkosokat. Beszélgetni csak a vitakor, vagy a szomszédoddal lehet. Lesznek tárgyalások ahol egy embert lehet meg gyanúsítani igazából bármivel. Mozgott az éjszaka, ferdén áll a szeme vagy bármi mást ki lehet találni csak kreativitás kérdése. Minden este a gyilkosok megpróbálnak megölni valakit ez persze csak akkor sikerül ha a gyilkosok többsége egyszerre emeli fel a kezét miközben a neveket fogom sorolni itt most legalább 3. Azt, hogy kit fogtok megölni nappal tudjátok "megbeszélni". Mivel több gyilkos is van így nehéz egy kicsit. A nyomozókat is megfogom kérni az éjszaka, hogy mutassanak rá valakire én pedig inteni fogok a fejemmel hogy valóban ő e a gyilkos vagy sem. Persze az is lehet hogy reggelre már az egyik nyomózó már halott lesz. Azt elfelejtettem mondani hogy a halottnak 2 választása van vagy elhagyja az asztalt és nem szólal meg vagy az asztalnál marad de szintén teljes csendbe hisz halott ember nem beszél. Érthető?
-Öhm úgy körülbelül.- válaszolták a többiek -Oké akkor tegyünk egy próbakört.
-Jó éjszakát! Hajtsátok le a fejeteket és csukjátok be a szemetek. Mindenkihez oda fogok menni, hogy húzzon egy lapot így derül ki ő mi lesz. Mindenki megkapta a lapját és megnézte. Majd mikor újra mindenkinek lent volt a feje így szóltam.
-Kérem a gyilkosokat nézzenek fel majd nézzenek egymásra.- Nikol, Bence, Dávid és Simon nézett össze. Miután ez megvolt. A nyomozókat is megkértem ugyan erre. Itt Kitti, Boti és Zoli néztek fel. Megkezdtük a játékot, hamar ráéreztek a lényegre. Így ezt a játékot a nyomozók és a polgárok nyerték. Több játékra nem volt idő mert így is este 11 óra volt. Nekünk is mennünk kellet aludni. A házba nagyon halkan kellet közlekednünk, mert a lányok már aludtak. Mi is befeküdtünk az ágyba és szinte rögtön álomvilágban voltunk.
(ha valakit érdekel a pontos játék szabály a wiki-n megtalálja)
-Fürdőruha megvan?-kérdezte anya
-Igen beraktam.
-Zoknik? Pizsama? Törölköző? Tusfürdő, sampon?
-Anya! Nem vagyok már 5 éves. Megvan már minden.
-Tudom, csak olyan hamar felnőttél, már kész nő vagy.
-Jól van. Most viszont indulnunk kellene az állomásra vagy elkésünk.
-Rendben rendben, egy perc és mehetünk.
Utoljára körbe néztem a szobámban majd bezártam az ajtót és beszálltam a kocsiba. A vonathoz menet nem történt semmi érdekes csak hallgattuk a rádiót csendesen. A pályaudvaron megkerestük az osztályom, több szülő is ott volt. Anya odament az osztályfőnökömhöz míg én Eszterhez és a többi lányhoz siettem.
-Sziasztok! -köszöntem nekik.
-Szioo mizujs?- kérdezte Eszter.
-Semmi különös kicsit izgulok. Remélem jól fog elsülni ez a hét.
-Ne aggódj annyit királyul fogunk szórakozni. Biztos lesz egy csomó jó pasi is- Mondta ábrándozva Kitti.
-Juj tényleg?-csillant fel a szeme Nikolnak is. Persze ezek ketten csak a pasikra tudnak gondolni. Nekem bezzeg még fiú barátom se volt, csak gyerekként mikor még nem számított ki lány ki fiú.
A vonat megérkezett. Gyorsan elbúcsúztam anyától majd felszálltunk gyorsan. A csomagot éppen, hogy felraktuk a vonat már ki is gurult. Az út elég lassan telt volt aki csak zenét hallgatott. Volt aki olvasott vagy épp egyszerre a kettőt. A fiúk egymás mellet két 4 személyes ülésen beszélgettek, ordítoztak, hülyéskedtek. Mi a lányokkal ugyan ilyen felállásban beszélgettünk, nosztalgiáztunk. Ez az év is olyan hamar elment. Visszagondolva mintha csak tegnap lett volna szeptember 1.-e pedig már 9 hónap is eltelt. Év közben pedig úgy tűnt mintha sohase lenne vége a tanításnak. De véget ért, itt vagyunk a nyári szünet első hétfőjén. Megérkeztünk Pestre a Keleti pályaudvarra ahol a vonat egy fél órát még áll mielőtt tovább indul az úti célunk Siófok felé. Eszter és én leszálltunk egy kicsit sétálni egy kört, meg keresni egy kutat megtölteni a kulacsunkat ami mind kettőnknek kiürült. Oda felé úgy elmerültünk a beszélgetésben, hogy én szerencsétlen bele ütköztem valakibe és a földre estem. És ha még nem lenne elég, hogy én seggre ültem megpróbáltam valahogy meg kapaszkodni belé így ő is esett velem pontosabban rám.
-Jaj bocsánat nem figyeltem oda. Jól vagy?-kérdezte aggódva közben megpróbált feltápászkodni. Akkor láttam még meg csak úgy igazán. Atya úr isten ilyen jó pasit még életemben nem láttam és ezek a zöld szemek... Mint a frissen nyírt tavaszi fű, élénk mint az erdő.-ábrándoztam.
Óráknak tűnő percekig néztünk egymás szemébe. Persze egyszer mindennek vége lesz. Egy vonat sípolt egy kicsit messzebb és mindketten észrevettük magunkat. És mindketten fülig pirultunk a fejem szerintem jobban hasonlíthatott egy paradicsomra mint általában a majdnem hófehér bőrömre.
-Öhm sajnálom én voltam figyelmetlen.- Eközben Eszter elment megtölteni az üvegeket de jó, hogy nála voltak.
-Lilla indulnunk kell vagy lekéssük a vonatot azt pedig egyikünk se akarja!-szolt sürgetően Eszter.
-Jó megyek már! Még egyszer sajnálom. Remélem megbocsátasz.
-Semmi baj Lilla. Amúgy Andris vagyok. Hová tartotok amúgy?
-A Siófokra megyünk táborba. Hát te?
-Az osztályommal vagyok és mi is Siófokra megyünk.
-Az jó! Akkor még lehet találkozunk. Ti is ezzel utaztok?
-Igen miért ti is?
-Mi is!- ekkor sípolt a vonatunk, hogy indulni készül ezért indulnunk kellett.- Szia Andris! Még beszélünk.
-Rendben, sziasztok!
Eszterrel gyorsan felszálltunk a vonatra és elfoglaltuk a helyünket. Az út alatt Eszter egész végig Andrissal cukkolt, hogy bejövök neki meg tök cukik lennénk. Én inkább nem válaszoltam csak mosolyogtam és újra felidéztem azt a pillanatot mikor a szemembe nézett.
Mikor délután 4-kor megérkeztünk az állomásra onnan még sétálni kellet egy kicsit de egy fél óra alatt elértük a célt. A vonaton nem csak a mi osztályunk utazott ide. Még legalább 3 vagy 4 másik osztály is jött igaz ez nem számít soknak. A tábor ami nem is teljesen tábor volt inkább üdülő parknak mondanám nem a város közepén volt de legalább végig a part mellett húzódott. Összesen 20 faház volt a területén meg egy nagy épület ahol gondolom az ebédlő meg még egy pár szoba van. Van még egy röplabda és egy kisebb focipálya is. A fiúk nagy örömére.
A fiúk és mi lányok is külön faházat kaptunk. A házak amúgy elég nagyok voltak lenn volt 4 ágy, egy fürdőszoba,egy nagy beépített szekrény, egy TV még hűtőt is kaptunk. Volt még egy asztal is 6 székkel.
Fentre egy lépcső vezetett ahonnan két ajtó nyílt. Kicsit beljebb még egy fotelt is tettek egy lámpával.
Már most láttam ahogy Kinga oda kuckózza magát egy vastag könyvel meg egy pokróccal. Mindkét szobában 3 ágy volt meg egy nagyobbacska szekrény. Nikol Eszter és én egy szobában voltunk fent. Gyorsan le stopoltuk magunknak a Balatonra néző erkélyes szobát. Még az erkély is király volt, volt ott egy kis asztal 4 székkel meg 2 napozóágy is. Gyorsan kipakoltunk és átöltöztünk. Én egy barack színű kis nyári ruhát vettem fel a hajamat pedig oldalra befontam. Nikol egy farmer halásznadrágot vett pink feliratos pólóval. Eszter pedig nyakba akasztós fehér felsőt és egy sárga rövidnadrággal.
Rajtam ott volt a szokásos fehér gyűrűm is még magamnak csináltam szalagból, igaz azóta kicsit megfakult de nagyon szerettem. Szólt a tanár, hogy ideje vacsorázni így elmentünk az ebédlőbe ami inkább éteremre hasonlított. A terítők gyönyörű mély vörösek voltak. A falak világos sárgák. Volt egy pár hatalmas hal csontváz amire először el se hittem volna hogy hal. Vacsorára csirke combot kaptunk rizi-bizivel igaz én nem igazán szeretem a zöldségeket egy-két kivétellel. (kukorica,répa,krumpli,uborka) Vacsi után a fiúk áthívtak minket Eszterrel, Nikollal és Kittivel hozzájuk pókerezni. A legfurcsább az volt, hogy lányok közül én tudtam csak a szabályokat így a lányok az első fordulóból kimaradtak inkább. A fiúkat pedig csúfosan beégettem volt aki már a 3 körben kiesett. Az utolsó kört Dáviddal játszottam de a royal flössömet nem lehetett legyőzni. A lányok közben majdnem elröhögték magukat mert addigra már megértették a játékot és a kiesettekkel beszélgettek. Egy darabig még volt aki fújolt, meg mondogatta, hogy biztos csaltam de nem tudták bizonyítani hisz még csak nem is én kevertem. Nem kezdtünk újat mert meguntuk a pókert. Egy darabig beszélgettünk de el laposodott a hangulat így kitaláltam, hogy miért ne gyilkosozzunk. A többiek még nem ismerték ezt a játékot hisz a suliban még nem mutattam senkinek pedig nagyon jó.
-Na akkor figyeljetek mert csak egyszer magyarázom el. Mivel sokan vagyunk ezért 4 gyilkos 3 nyomozó lesz a többiek polgárok. Bence hol a kártya?-A szobámban hozzam?-kérdezte
-Igen kérlek.-megvártuk míg lehozza majd tovább folytattam.- Nyugi a kártyáknak nincs nagy szerepük.-kivettem 4 ászt, 3 királyt és 6 egyéb számos lapot.- Akik ászt húznak ők a gyilkosok, akik királyt ők nyomozók a többiek polgárok. A gyilkosoknak az a feladatuk, hogy mindenkit megöljenek míg a nyomozóknak az, hogy elkapják a gyilkosokat. Beszélgetni csak a vitakor, vagy a szomszédoddal lehet. Lesznek tárgyalások ahol egy embert lehet meg gyanúsítani igazából bármivel. Mozgott az éjszaka, ferdén áll a szeme vagy bármi mást ki lehet találni csak kreativitás kérdése. Minden este a gyilkosok megpróbálnak megölni valakit ez persze csak akkor sikerül ha a gyilkosok többsége egyszerre emeli fel a kezét miközben a neveket fogom sorolni itt most legalább 3. Azt, hogy kit fogtok megölni nappal tudjátok "megbeszélni". Mivel több gyilkos is van így nehéz egy kicsit. A nyomozókat is megfogom kérni az éjszaka, hogy mutassanak rá valakire én pedig inteni fogok a fejemmel hogy valóban ő e a gyilkos vagy sem. Persze az is lehet hogy reggelre már az egyik nyomózó már halott lesz. Azt elfelejtettem mondani hogy a halottnak 2 választása van vagy elhagyja az asztalt és nem szólal meg vagy az asztalnál marad de szintén teljes csendbe hisz halott ember nem beszél. Érthető?
-Öhm úgy körülbelül.- válaszolták a többiek -Oké akkor tegyünk egy próbakört.
-Jó éjszakát! Hajtsátok le a fejeteket és csukjátok be a szemetek. Mindenkihez oda fogok menni, hogy húzzon egy lapot így derül ki ő mi lesz. Mindenki megkapta a lapját és megnézte. Majd mikor újra mindenkinek lent volt a feje így szóltam.
-Kérem a gyilkosokat nézzenek fel majd nézzenek egymásra.- Nikol, Bence, Dávid és Simon nézett össze. Miután ez megvolt. A nyomozókat is megkértem ugyan erre. Itt Kitti, Boti és Zoli néztek fel. Megkezdtük a játékot, hamar ráéreztek a lényegre. Így ezt a játékot a nyomozók és a polgárok nyerték. Több játékra nem volt idő mert így is este 11 óra volt. Nekünk is mennünk kellet aludni. A házba nagyon halkan kellet közlekednünk, mert a lányok már aludtak. Mi is befeküdtünk az ágyba és szinte rögtön álomvilágban voltunk.
(ha valakit érdekel a pontos játék szabály a wiki-n megtalálja)
2016. február 28., vasárnap
2. rész Tábor előtti napok
Reggel fáradtan és nyűgösen keltem csak kellet volna az a +fél óra. De megnyugtatott "már csak 4 hétfő lesz ebben a suliban és persze ebben a tanévben is. Az pedig életem legjobb mégis legrosszabb hetei lesznek. Szerencsére az osztály "kirándulás", ami inkább tábor lesz mert 3 éjszakás, azon még itt leszek."
Több sorra nem volt időm mert öltöznöm kellet. Egy farmer térdnadrágot vettem fel virág mintás rövid ujjúval.
Megfogtam a táskám és kiraktam az előtérbe a szandálom mellé. Egy virslit dobtam a mikróba közbe elő vettem egy hot-dog kiflit a fagyóból és ketté vágtam. Jelzett a mikró így kivettem a virslit és betettem egy 20 mp-re a kiflit. Elővettem egy zacsit meg egy szalvétát. Beletettem a virslit a kiflibe és becsomagoltam majd eltettem. Gyorsan felpattantam a vörös bicajomra és már suhantam is. A suliba gyorsan oda értem. Még volt egy kis időm becsengetésig így megkerestem Esztert az udvaron. Eszternek szokása, hogy csak 35-körül megy be a terembe az ellőtte lévő időt az udvaron tölti. Ott is volt a szokásos tölgyfák alatt. Mikor kicsik voltunk volt ott egy régi beton ping-pong asztal azon ültünk és beszélgettünk vagy ha többen voltunk akkor *szellemeset játszottunk.
(*kisebb gyerekek játsszák egy gyerek bemegy az asztal alá ő a szellem a többi gyerek sétálgat az asztal tetején a szellem pedig alatta mászkál megpróbálja megfogni valakinek a lábát akit megfogott az lesz a másik szellem és ez megy addig míg egy marad. A nyertes lesz a következő játék első szelleme.)
Emlékszem egyszer mikor és megfogták a lábát úgy megijedt, hogy majdnem leesett és összetörte magát ha vissza nem húzom. Akkor lettünk legjobb barátok azóta szinte elválaszthatatlanok vagyunk. Nem is tudom mi lesz velem nélküle. Elmélkedésemet Eszter zavarta meg.
-JÓ REGGELT!-üvölti a fülembe
-ÁÁÁH-sikoltottam-Ne csináld ezt többet!-fordultam felé- Nagyon megijedtem!
-Hahaha-fuldokolt a nevetéstől- Ha most látnád a fejed.
Nem vicces!-vágtam durcás fejet mire Eszter még jobban nevetett. Itt már én is rákezdtem. És röhögve mentünk be a terembe. A többiek persze most se értették min nevetünk, de már megszokták. Megbeszéltük, hogy felesleges búslakodni. Nevessünk és érezzük jól magunkat amíg lehet. Leültünk a helyünkre és már be is csengettek megkezdődött az 1. óra.
A suliban nem történt semmi érdekes ment a szokásos ökörködés a szünetekben így az iskola elég hamar véget ért.
Délután elmentünk biciklizni. Elég hosszúra sikerült, elmentünk Tapolcára. Ott boboztunk egy pár kört nagyon jó volt. Versenyeztünk ki ér le hamarabb vagy ki ér le kevesebb fékezéssel. Elmentünk enni egy vattacukrot de nem tudtunk megegyezni milyen legyen. Végül vegyesen kértünk egy epres vaníliásat. Sötétedés előtt pedig haza tekertünk. El is fáradtunk rendesen.
Azóta szinte minden nap csináltunk valamilyen programot, néha nem is csak ketten. Persze közeledve az utolsó hetekhez egyre több szabad időnk volt. Lassan véget értek az év végi dolgozatok és felelések. Már szinte senki se tanult. Igazándiból nem is lehetett már az osztállyal tanulni utolsó héten már a tanárok se próbálkoztak.
Nem rég beszéltem Kincsővel is. Ő nagyon boldog volt. Már el is kezdte tervezgetni, hogy hová menjünk, mit csináljunk. Volt ott minden plazázás, strandolás, biciklizés, kirándulás, sétálgatás minden. Igaz a várost még annyira nem ismerem. Egyedül azt a parkot ahová kicsiként lejártam játszani. Sok gyerekkel találkoztam akkor lehet, hogy fogok is találkozni néhánnyal. Kincsővel is ott találkoztunk először. Igaz ez nem volt olyan régen mint mikor Esztert ismertem meg, de ez is egy fontos és értékes barátság kezdete volt.
Elérkezett az utolsó hét is. A tanárok szerencsére már nem akartak tanítani, inkább beszélgettünk vagy filmet néztünk. Magyar órán volt, hogy Activitiztünk vagy tanárnő kitalált szavakat és azt kellett elmutogatni, körül írni. Legtöbben már nagyon vártuk a tábort, 4 nap szülők nélkül szinte teljesen szabadon. Nekünk még szerencsénk is van hisz osztályfőnökünk nem csak fiatal nagyon jó fej is. Már el is kezdte a programok leszervezését.
A tábor helyszínét csak az utolsó előtti héten tudtuk meg. Nem is akartuk elhinni, a Balatonra megyünk. Igaz én már voltam egy párszor ott, de mindig nagyon jó volt. Sohase lehetett unatkozni.
A hétvégén a lányokkal együtt mentünk el a plazába megvenni a még hiányzó dolgokat. Kitti Eszter és én először fürdőruhákat kerestünk magunknak. Először Kitti találta meg a neki valót. Egy kétrészes, egyszerű szabású, fekete-fehér zebra mintás bikinit választott.Volt hozzá egy szintén zebra mintás napszemüveg is így ő már meg is vette amire szüksége volt.
Nikol csak fürdőruhát akart venni, ő egy türkiz kéket választott aminek az alsó része franciás volt. A felsője meg top szerű. Eszter egy rózsaszín egyrészest vett magának amiből kint volt a háta elől pedig mélyen dekoltált volt.
Az én bikinim felsőm is topos mint a Nikolé, csak fehér és fodrok vannak rajta az alsó része pedig szoknyás fekete övvel. Bementünk egy drogériába is ott naptejet és vízálló szempilla spirált vettem mert a tavalyi nyaraláson elfogyott, azóta meg nem vettem újat. Mivel már 2 óra volt mire végeztünk elmentünk enni. Kitti és Nikol egy pizzán osztoztak míg én és Eszter inkább mekiztünk. Eszter sajtburger menüt kért kólával. Míg én csirke falatokat ettem krumplival. Ebéd után még nem volt kedvünk haza menni ezért beültünk a moziba egy csomó popkornal. A film jó volt így hamar vége lett. Felhőtlen délutánunk volt, de egyszer mindennek vége szakad és sajnos nem csak egy délutánnak...
Több sorra nem volt időm mert öltöznöm kellet. Egy farmer térdnadrágot vettem fel virág mintás rövid ujjúval.
Megfogtam a táskám és kiraktam az előtérbe a szandálom mellé. Egy virslit dobtam a mikróba közbe elő vettem egy hot-dog kiflit a fagyóból és ketté vágtam. Jelzett a mikró így kivettem a virslit és betettem egy 20 mp-re a kiflit. Elővettem egy zacsit meg egy szalvétát. Beletettem a virslit a kiflibe és becsomagoltam majd eltettem. Gyorsan felpattantam a vörös bicajomra és már suhantam is. A suliba gyorsan oda értem. Még volt egy kis időm becsengetésig így megkerestem Esztert az udvaron. Eszternek szokása, hogy csak 35-körül megy be a terembe az ellőtte lévő időt az udvaron tölti. Ott is volt a szokásos tölgyfák alatt. Mikor kicsik voltunk volt ott egy régi beton ping-pong asztal azon ültünk és beszélgettünk vagy ha többen voltunk akkor *szellemeset játszottunk.
(*kisebb gyerekek játsszák egy gyerek bemegy az asztal alá ő a szellem a többi gyerek sétálgat az asztal tetején a szellem pedig alatta mászkál megpróbálja megfogni valakinek a lábát akit megfogott az lesz a másik szellem és ez megy addig míg egy marad. A nyertes lesz a következő játék első szelleme.)
Emlékszem egyszer mikor és megfogták a lábát úgy megijedt, hogy majdnem leesett és összetörte magát ha vissza nem húzom. Akkor lettünk legjobb barátok azóta szinte elválaszthatatlanok vagyunk. Nem is tudom mi lesz velem nélküle. Elmélkedésemet Eszter zavarta meg.
-JÓ REGGELT!-üvölti a fülembe
-ÁÁÁH-sikoltottam-Ne csináld ezt többet!-fordultam felé- Nagyon megijedtem!
-Hahaha-fuldokolt a nevetéstől- Ha most látnád a fejed.
Nem vicces!-vágtam durcás fejet mire Eszter még jobban nevetett. Itt már én is rákezdtem. És röhögve mentünk be a terembe. A többiek persze most se értették min nevetünk, de már megszokták. Megbeszéltük, hogy felesleges búslakodni. Nevessünk és érezzük jól magunkat amíg lehet. Leültünk a helyünkre és már be is csengettek megkezdődött az 1. óra.
A suliban nem történt semmi érdekes ment a szokásos ökörködés a szünetekben így az iskola elég hamar véget ért.
Délután elmentünk biciklizni. Elég hosszúra sikerült, elmentünk Tapolcára. Ott boboztunk egy pár kört nagyon jó volt. Versenyeztünk ki ér le hamarabb vagy ki ér le kevesebb fékezéssel. Elmentünk enni egy vattacukrot de nem tudtunk megegyezni milyen legyen. Végül vegyesen kértünk egy epres vaníliásat. Sötétedés előtt pedig haza tekertünk. El is fáradtunk rendesen.
Azóta szinte minden nap csináltunk valamilyen programot, néha nem is csak ketten. Persze közeledve az utolsó hetekhez egyre több szabad időnk volt. Lassan véget értek az év végi dolgozatok és felelések. Már szinte senki se tanult. Igazándiból nem is lehetett már az osztállyal tanulni utolsó héten már a tanárok se próbálkoztak.
Nem rég beszéltem Kincsővel is. Ő nagyon boldog volt. Már el is kezdte tervezgetni, hogy hová menjünk, mit csináljunk. Volt ott minden plazázás, strandolás, biciklizés, kirándulás, sétálgatás minden. Igaz a várost még annyira nem ismerem. Egyedül azt a parkot ahová kicsiként lejártam játszani. Sok gyerekkel találkoztam akkor lehet, hogy fogok is találkozni néhánnyal. Kincsővel is ott találkoztunk először. Igaz ez nem volt olyan régen mint mikor Esztert ismertem meg, de ez is egy fontos és értékes barátság kezdete volt.
Elérkezett az utolsó hét is. A tanárok szerencsére már nem akartak tanítani, inkább beszélgettünk vagy filmet néztünk. Magyar órán volt, hogy Activitiztünk vagy tanárnő kitalált szavakat és azt kellett elmutogatni, körül írni. Legtöbben már nagyon vártuk a tábort, 4 nap szülők nélkül szinte teljesen szabadon. Nekünk még szerencsénk is van hisz osztályfőnökünk nem csak fiatal nagyon jó fej is. Már el is kezdte a programok leszervezését.
A tábor helyszínét csak az utolsó előtti héten tudtuk meg. Nem is akartuk elhinni, a Balatonra megyünk. Igaz én már voltam egy párszor ott, de mindig nagyon jó volt. Sohase lehetett unatkozni.
A hétvégén a lányokkal együtt mentünk el a plazába megvenni a még hiányzó dolgokat. Kitti Eszter és én először fürdőruhákat kerestünk magunknak. Először Kitti találta meg a neki valót. Egy kétrészes, egyszerű szabású, fekete-fehér zebra mintás bikinit választott.Volt hozzá egy szintén zebra mintás napszemüveg is így ő már meg is vette amire szüksége volt.
Nikol csak fürdőruhát akart venni, ő egy türkiz kéket választott aminek az alsó része franciás volt. A felsője meg top szerű. Eszter egy rózsaszín egyrészest vett magának amiből kint volt a háta elől pedig mélyen dekoltált volt.
Az én bikinim felsőm is topos mint a Nikolé, csak fehér és fodrok vannak rajta az alsó része pedig szoknyás fekete övvel. Bementünk egy drogériába is ott naptejet és vízálló szempilla spirált vettem mert a tavalyi nyaraláson elfogyott, azóta meg nem vettem újat. Mivel már 2 óra volt mire végeztünk elmentünk enni. Kitti és Nikol egy pizzán osztoztak míg én és Eszter inkább mekiztünk. Eszter sajtburger menüt kért kólával. Míg én csirke falatokat ettem krumplival. Ebéd után még nem volt kedvünk haza menni ezért beültünk a moziba egy csomó popkornal. A film jó volt így hamar vége lett. Felhőtlen délutánunk volt, de egyszer mindennek vége szakad és sajnos nem csak egy délutánnak...
2016. február 21., vasárnap
Előzmények avagy 1. rész
A nevem Takács Lilla. Ma töltöttem be 16. élet évem. Anyától kaptam egy naplót, hogy sorról-sorra követhessem életemet és ha ezt visszaolvasom pár év múlva, mindenre emlékezhessek. Ma még itthon vagyok Miskolcon a szülővárosomban. Nyáron viszont elköltözünk mert apa munkahelye nemrég megszűnt. És új munkát kellet keresnie. Pár nap keresés után talált is egy nagyon jó állást csak az a baj hogy Szegeden, ami az ország másik felén van és költöznünk kell. De nem baj, a barátaimmal tartom majd a kapcsolatot és van már Szegeden is barátnőm hisz ott van Kincső, akit még 8 évesen ismertem meg. Azóta többször is meglátogattam, meg találkoztunk is egy párszor. Igaz mióta elkezdődött a gimi még nem találkoztam vele de hetente beszélgetünk. Szeretném minél hamarabb elmondani a hírt, hogy elköltözünk és, hogy gyorsan mondja el hova jár mert én is beiratkozom oda.
Most május közepe van. Mindenki hajt a jó jegyekért, hogy jó legyen a bizi. A legtöbben valami ajándékot kapnak de mikor én is kértem egy új mobilt megmondták hogy nem kapok, apa és anya szerint nem azért kell tanulni, hogy kapj valamit! Magadért tanulsz hogy később ne keljen közmunkából és adókból élned. Hát mit ne mondjak igazuk is van. Jó élethez jól jön a jó iskola. Ez van, ilyen az élet.
"Másnap reggel izgatottan mentem suliba hisz ma mondom el az osztály társaimnak, hogy elköltözünk és ez az utolsó hónapunk együtt. Gyorsan fésülködtem, öltöztem bepakoltam a cuccaimat a hátizsákomba. Na de menjünk le enni." Ez volt az utolsó mondatom és siettem is le a konyhába míg a pirítóba sült a kenyerem elő vettem a rávalókat. Ahogy kész lett ránéztem az órára. Enni nem volt idő ezért csak belöktem a tatyóba és már rohantam is a villamoshoz. Leszálltam a a megállónál és futottam a sulihoz. Spuriztam fel a 2.-ra földrajz órára. Nem értem soha a többi gyereket akik szerint ez nehéz tantárgy szerintem nem, csak ki kell nyitni az atlaszt meg otthon a könyvet és kész. Szerencsére 7:38-ra beértem, majd leültem a helyemre. Természetellenesen az első padba, hogy miért? Igazából fogalmam sincs, mindig 1. padban ültem már hozzászoktam. Nem voltam sohase éltanuló de megtartottam a 4-es 5-ös szintet. Az órákon mindig figyeltem így nem kell otthon sokat magolni. Óra közepén befáradt Mr. nagymenő Martin aki ráadásul a másodunkatesóm is volt, hogy én mennyire "imádom" tele szarkazmussal. A tanár majdnem idegrohamot kapott de a külső idegesség látszatára normál hangerővel beszélt.
-Ülj le most rögtön! A késésért beírlak a fegyelmibe!
Ő ezt csak egy váll rándítással nyugtázta.
Nem is értem hogy lehet ilyen laza és nemtörődöm. Nem számít, nem fogok bele szólni.
Szünetben el újságoltam a lányoknak, hogy jövőre már nem leszünk osztálytársak mert Szegedre költözünk.
Eszter, a legjobb barátnőm nagyon szomorú volt. Neki mondtam el először. Mikor végig mondtam a történetet elkezdett sírni. Megölelgettük egymást de csak még jobban elkezdtünk bőgni és már én se tudtam vissza tartani. 12 éve óvodától legjobb barátok vagyunk, most viszont itt kell hagynom. A nagy kesergésre felfigyeltek a többiek is. Helyettem pedig Eszter válaszolt kérdésükre:
Lilla elmegy.- mondta szipogva.- Szegedre költöznek.
-Jaj, Lilla úgy sajnálom- szólal meg Kitti.
-Remélem nem felejtesz el minket.-mondta Berni
-Soha! De nem örökre megyek karácsonyra hazajövünk-próbáltam vigasztalni a többieket de nem ment sokáig, mert ismét elsírtam magam.
Megszólalt a csengő és folytatódott tovább a nap. Nap végére már az egész évfolyam tudta, holnapra valószínű az egész iskola. Tényleg el kellene mennem a titkárságra is.
Kopp-kopp
-Szabad!
-Jó napot!
-Ahh Takács kisasszony. Miben segíthetek?
-Jövő tanévre már másik városba költözünk így szeretnék kiiratkozni majd a suli vége után.
-Értem semmi akadálya osztályfőnöke is tud erről?
-Természetesen.
-Rendben köszönjük, hogy előre értesített. Ha megfelel június 18.-án függesztenénk fel a tanulói jogviszonyát.
-Persze tökéletes.
-Majd kérem szóljon a szüleinek hogy alá kellene majd írniuk néhány papírt.
-Rendben. Köszönöm. Viszontlátásra.
-Viszlát.
Akkor ezzel is megvagyok. Mehetek haza. Mikor megérkeztem anya fogadott.
-Szia kincsem. Hamar hazaértél. Szóltál a titkárságon?
-Szia anyu. Igen beszéltem velük. Majd alá kell írnotok pár papírt, és június 18.-án iratkozok ki.
-Rendben köszi. A többit majd mi elintézzük. Most pedig pakolj le, moss kezet, majd gyere ebédelni.
-Igenis kapitány!- gyors vigyázzba vágtam magam majd nevetve mentem a szobámba. Megtettem amire anya kért, ebéd után pedig leültem tanulni, házit csinálni. Délután még zongora órám is lesz. Még nem említettem de imádom a zenét. Igaz a zenei ízlésem elég furcsa szeretek zongorázni főleg film zenéket de rockot, popot hallgatok.
Este facebook-oztam, telefonoztam,olvastam csak a szokásos. Kicsit később mentem aludni, de sebaj reggel majd tovább alszok vagy nem...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)