Előzmények avagy 1. rész

A nevem Takács Lilla. Ma töltöttem be 16. élet évem. Anyától kaptam egy naplót, hogy sorról-sorra követhessem életemet és ha ezt visszaolvasom pár év múlva, mindenre emlékezhessek. Ma még itthon vagyok Miskolcon a szülővárosomban. Nyáron viszont elköltözünk mert apa munkahelye nemrég megszűnt. És új munkát kellet keresnie. Pár nap keresés után talált is egy nagyon jó állást csak az a baj hogy Szegeden, ami az ország másik felén van és költöznünk kell. De nem baj, a barátaimmal tartom majd a kapcsolatot és van már Szegeden is barátnőm hisz ott van Kincső, akit még 8 évesen ismertem meg. Azóta többször is meglátogattam, meg találkoztunk is egy párszor. Igaz mióta elkezdődött a gimi még nem találkoztam vele de hetente beszélgetünk. Szeretném minél hamarabb elmondani a hírt, hogy elköltözünk és, hogy gyorsan mondja el hova jár mert én is beiratkozom oda.
Most május közepe van. Mindenki hajt a jó jegyekért, hogy jó legyen a bizi. A legtöbben valami ajándékot kapnak de mikor én is kértem egy új mobilt megmondták hogy nem kapok, apa és anya szerint nem azért kell tanulni, hogy kapj valamit! Magadért tanulsz hogy később ne keljen közmunkából és adókból élned. Hát mit ne mondjak igazuk is van. Jó élethez jól jön a jó iskola. Ez van, ilyen az élet.
"Másnap reggel izgatottan mentem suliba hisz ma mondom el az osztály társaimnak,   hogy elköltözünk és ez az utolsó hónapunk együtt. Gyorsan fésülködtem, öltöztem bepakoltam a cuccaimat a hátizsákomba. Na de menjünk le enni." Ez volt az utolsó mondatom és siettem is le a konyhába míg a pirítóba sült a kenyerem elő vettem a rávalókat. Ahogy kész lett ránéztem az órára. Enni nem volt idő ezért csak belöktem a tatyóba és már rohantam is a villamoshoz. Leszálltam a a megállónál és futottam a sulihoz. Spuriztam fel a 2.-ra földrajz órára. Nem értem soha a többi gyereket akik szerint ez nehéz tantárgy szerintem nem, csak ki kell nyitni az atlaszt meg otthon a könyvet és kész. Szerencsére 7:38-ra beértem, majd leültem a helyemre. Természetellenesen az első padba, hogy miért? Igazából fogalmam sincs, mindig 1. padban ültem már hozzászoktam. Nem voltam sohase éltanuló de megtartottam a 4-es 5-ös szintet. Az órákon mindig figyeltem így nem kell otthon sokat magolni. Óra közepén befáradt Mr. nagymenő Martin aki ráadásul a másodunkatesóm is volt, hogy én mennyire "imádom" tele szarkazmussal. A tanár majdnem idegrohamot kapott de a külső idegesség látszatára normál hangerővel beszélt.
-Ülj le most rögtön! A késésért beírlak a fegyelmibe! 
Ő ezt csak egy váll rándítással nyugtázta.
Nem is értem hogy lehet ilyen laza és nemtörődöm. Nem számít, nem fogok bele szólni.
Szünetben el újságoltam a lányoknak, hogy jövőre már nem leszünk osztálytársak mert Szegedre költözünk.
Eszter, a legjobb barátnőm nagyon szomorú volt. Neki mondtam el először. Mikor végig mondtam a történetet elkezdett sírni. Megölelgettük egymást de csak még jobban elkezdtünk bőgni és már én se tudtam vissza tartani. 12 éve óvodától legjobb barátok vagyunk, most viszont itt kell hagynom. A nagy kesergésre felfigyeltek a többiek is. Helyettem pedig Eszter válaszolt kérdésükre:
Lilla elmegy.- mondta szipogva.- Szegedre költöznek. 
-Jaj, Lilla úgy sajnálom- szólal meg Kitti.
-Remélem nem felejtesz el minket.-mondta Berni
-Soha! De nem örökre megyek karácsonyra hazajövünk-próbáltam vigasztalni a többieket de nem ment sokáig, mert ismét elsírtam magam.
Megszólalt a csengő és folytatódott tovább a nap. Nap végére már az egész évfolyam tudta, holnapra valószínű az egész iskola. Tényleg el kellene mennem a titkárságra is. 
Kopp-kopp
-Szabad!
-Jó napot!
-Ahh Takács kisasszony. Miben segíthetek? 
-Jövő tanévre már másik városba költözünk így szeretnék kiiratkozni majd a suli vége után.
-Értem semmi akadálya osztályfőnöke is tud erről?
-Természetesen.
-Rendben köszönjük, hogy előre értesített. Ha megfelel június 18.-án függesztenénk fel a tanulói jogviszonyát.
-Persze tökéletes.
-Majd kérem szóljon a szüleinek hogy alá kellene majd írniuk néhány papírt.
-Rendben. Köszönöm. Viszontlátásra.
-Viszlát.
Akkor ezzel is megvagyok. Mehetek haza. Mikor megérkeztem anya fogadott.
-Szia kincsem. Hamar hazaértél. Szóltál a titkárságon?
-Szia anyu. Igen beszéltem velük. Majd alá kell írnotok pár papírt, és június 18.-án iratkozok ki. 
-Rendben köszi. A többit majd mi elintézzük. Most pedig pakolj le, moss kezet, majd gyere ebédelni.
-Igenis kapitány!- gyors vigyázzba vágtam magam majd nevetve mentem a szobámba. Megtettem amire anya kért, ebéd után pedig leültem tanulni, házit csinálni. Délután még zongora órám is lesz. Még nem említettem de imádom a zenét. Igaz a zenei ízlésem elég furcsa szeretek zongorázni főleg film zenéket de rockot, popot hallgatok. 
Este facebook-oztam, telefonoztam,olvastam csak a szokásos. Kicsit később mentem aludni, de sebaj reggel majd tovább alszok vagy nem...